2010. szeptember 18., szombat

Kicsit belehaltam…



A héten az idegvégződéseim mintha totál csupaszon, közvetlenül érintkeztek volna a külvilággal. Kifejezetten a fájóra, a negatívra bizonyultak érzékenynek. Ez a regény is nagyot ütött… Kell nekem olyan szerelem, amelybe bele lehet halni? Kell nekem olyan szerelem, amelyet felvállalni nem merek, amelyet titkolni kell? Kell nekem olyan szerelem, amely egyoldalú, viszonzatlan? Nem, nem, nem… Vagy mégis? Legfeljebb kicsit belehalok…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése