Nappal (exkönyvtáros) antikváriumbúvár, éjszaka (röpdöső szuperhősnő helyett) könyvmoly. Elmerülök a könyvek és az antikváriumok világában... Aztán bekarmolom ide, ami ezek kapcsán eszembe jut. Pihenésképpen pedig új szenvedélyként csikungozok egyet, vagy vegánul főzőcskézek.
Parasztivadék vónék én is. :) Úgyhogy abszolút osztom Bartók Béla
kissé idealizáltnak ható véleményét. Tény, hogy a falusi emberek sosem
voltak fogékonyak a szélsőséges nézetekre, legyen az jobb- vagy
baloldali. A „buta” parasztot nem lehetett úgy manipulálni, mint a
városi tömegeket. … Javaslom Szlovákia himnuszának és az „Azt mondják, nem adnak engem galambomnak” című magyar népdal dallamának összehasonlítását…
Szlovák himnusz
„Azt mondják, nem adnak engem galambomnak” c. magyar népdal
"Nem
véletlenül történt, hogy a népdalkutatás és a népdalból fogant magasabb
zeneművészet éppen Magyarországon virágzott fel oly bámulatos módon.
Magyarország földrajzilag mintegy középpontja Kelet-Európának és sokféle
nemzetiségével az első világháború előtti időben valóságos kicsinyített
képe volt Kelet-Európa népi sokféleségének. Ez a népi sokféleség a
népek állandó érintkezése következtében a népzene legkülönfélébb és
legváltozatosabb formáinak kialakulására vezetett… …Parasztok
életéről lévén szó, hadd mondjam még el, mit tapasztaltam különféle
nemzetiségű parasztoknak egymáshoz való viszonyát illetőleg. Most,
amikor ezek a népek felsőbb parancsra egymást ölik, mikor olyasformának
látszik az ottani világ, mintha különféle nemzetiségek egymást egy kanál
vízbe akarnák fojtani – és ezt halljuk róluk már évtizedek óta: talán
időszerű rámutatni arra, hogy a parasztokban ádáz gyűlölködésnek más
népek iránt nyoma sincs és sohasem volt…. Döntő bizonyíték erre a nép
lelkének tükre; maguk a lírai dalszövegek. Ezekben alig-alig akadnak
idegen nemzetiség ellen irányuló gondolatok. És ha akadnak is idegent
csúfoló sorok, ezek nem jelentenek többet, mint azok a népdalszövegek,
amelyekben a nép például saját papjának vagy önmagának fogyatékosságain
mulat. A parasztok közt békesség uralkodik; – gyűlölködést másfajtájúak
ellen csak felsőbb körök árasztanak!"
(Részlet Szőllősy András: Bartók Béla válogatott írásai című munkájából)
"Első találkozásom
Bach műveivel tiszta véletlen volt. Ugyanis annak idején Nagyszombatban
senki sem ismerte Bachot. Nővérem sem, aki pedig kitűnően megtanult
zongorázni egy bécsi tanárnőtől, de az sem játszatott vele Bachot, pedig
Haydntól Chopinig mindent játszott. Történt azonban, hogy egy volt
zenetanító özvegye eladogatta a kottáit. Azok közt két különböző füzetet
találtam, többek között a Wohltemperiertes Klavier két kiadását, és,
holott csak féléves zongoratudásom volt, azóta azt böngésztem naponta. A
mai napig sem hagytak el. (Igaz ugyan, hogy olvastam Beethoven
mondását, hogy nem Bachnak, vagyis pataknak, hanem Meernek, vagyis
tengernek kellene őt nevezni, és olvastam aztán Schumann tanácsát, hogy a
Wohltemperiertes Klavier mindennapi kenyered legyen!) A nagyobb
művekkel csak később ismerkedtem meg. Akkor derült rám, hogy Bach egy
olyan jelenség, akit csak a legnagyobbakhoz lehet mérni. Homéroszhoz,
Dantéhoz vagy Shakespeare-hez. A magyar közönség előtt nagyobb művei
éppen ezért egyelőre nem nagyon hozzáférhetők, mert az elemi zenei
műveltség hiányzik." (Részlet Czigány György: A Teremtő ministránsai című könyvéből)
A héten láttam a Fatima című filmet… Faljuk a
vámpírokról és a hasonszőrű figurákról szóló könyveket, s szájtátva
bámuljuk a horror, fantasy, sci-fi filmeket. A misztikum, a rejtély
felcsigáz bennünket, jót borzongunk, s ennyi. De vannak olyan
rejtélyes, misztikus jelenségek, amelyekkel nem tudunk, nem akarunk mit
kezdeni. Félünk tőlük, félünk a szembesüléstől, az üzenettől. Kinek
jobb? Akit az egész hidegen hagy, vagy aki „fél” és komolyan veszi?
"Akkor tekintetünket a Szűzanyára emeltük, aki jósággal és szomorúsággal telve ezeket mondta: Láttátok
a poklot, ahova a szegény bűnösök lelkei zuhantak. Megmentésükre akarja
megalapítani Isten a világban az én Szeplőtelen Szívem tiszteletét. Ha
megteszik, amit mondok nektek, sok lélek megmenekül és békéjük lesz. A
háború a vége felé jár; de ha nem hagyják abba Isten bántását, XI. Pius
pápasága alatt egy másik, még rosszabb háború fog kezdődni. Amikor egy
éjszaka majd látjátok, hogy ismeretlen fény támad, tudjátok meg, hogy ez
a nagy jel, amit Isten ad nektek arra, hogy megbüntetni készül a
világot bűneiért a háború, az éhínség, s az Egyház és a Szentatya ellen
irányuló üldözések által. Ennek megakadályozására kérem, ajánlják föl
Oroszországot az én Szeplőtelen Szívemnek, s vezessék be az engesztelő
szentáldozást elsőszombatonként. Ha teljesítik kéréseimet, Oroszország
meg fog térni és békéjük lesz; ha nem, tévedéseit a világra fogja szórni
háborúk gerjesztésével és az Egyház üldözésével. A jók vértanúk
lesznek, a Szentatyának sokat kell szenvednie, nemzetek fognak
elpusztulni. Végül az én Szeplőtelen Szívem győzni fog. A Szentatya föl
fogja ajánlani nekem Oroszországot, mely meg fog térni, és a világ egy
békés korszakot kap ajándékul."