2012. június 2., szombat

Bachról Kodály Zoltán

Mondta Kodály Zoltán…

"Első találkozásom Bach műveivel tiszta véletlen volt. Ugyanis annak idején Nagyszombatban senki sem ismerte Bachot. Nővérem sem, aki pedig kitűnően megtanult zongorázni egy bécsi tanárnőtől, de az sem játszatott vele Bachot, pedig Haydntól Chopinig mindent játszott. Történt azonban, hogy egy volt zenetanító özvegye eladogatta a kottáit. Azok közt két különböző füzetet találtam, többek között a Wohltemperiertes Klavier két kiadását, és, holott csak féléves zongoratudásom volt, azóta azt böngésztem naponta. A mai napig sem hagytak el. (Igaz ugyan, hogy olvastam Beethoven mondását, hogy nem Bachnak, vagyis pataknak, hanem Meernek, vagyis tengernek kellene őt nevezni, és olvastam aztán Schumann tanácsát, hogy a Wohltemperiertes Klavier mindennapi kenyered legyen!) A nagyobb művekkel csak később ismerkedtem meg. Akkor derült rám, hogy Bach egy olyan jelenség, akit csak a legnagyobbakhoz lehet mérni. Homéroszhoz, Dantéhoz vagy Shakespeare-hez. A magyar közönség előtt nagyobb művei éppen ezért egyelőre nem nagyon hozzáférhetők, mert az elemi zenei műveltség hiányzik."

(Részlet Czigány György: A Teremtő ministránsai című könyvéből)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése