2010. október 19., kedd

2009 irodalmi Nobel-díjasa: Herta Müller

Herta Müller
fotó: Istvan Csuhai (a szerző engedélyével publikálva)

"…nagyanyám azt mondta: TUDOM, HOGY VISSZAJÖSSZ.
Nem szándékosan jegyeztem meg ezt a mondatot. Elővigyázatlanul magammal vittem a lágerbe. Fogalmam se volt, hogy elkísér. De egy ilyen mondat önállósítja magát. Belém ivódott, jobban, mint az összes magammal vitt könyv tartalma. A TUDOM, HOGY VISSZAJÖSSZ a szívlapát cinkosává és az éhségangyal ellenfelévé lett. Mivel visszajöttem, elmondhatom: egy ilyen mondat tartja életben az embert."

(Idézet Herta Müller Lélegzethinta című könyvéből)

2010. október 3., vasárnap

Blogot olvasni jó...

Örömködök, hogy rátaláltam erre a zenére:


És emlékezek egy őrségi nyaralásra…

Valamint köszönettel gondolok arra a bloggerre, akinek az oldalán felfedeztem ezt a videót. Blogot olvasni jó…

2010. október 2., szombat

2010. október 1., péntek

Asszociációs gyakorlat

1. olvasás – lételem
2. kortárs magyar irodalom – „nemszeretem”
3. e-könyv – antikönyv
4. könyves blogok – „tudommitolvastál”
5. könyvtár – a HELY

2010. szeptember 19., vasárnap

A hús bűnei




Én is egy evésellenes gerilla, egy kulináris terrorista vagyok. Bibliám az Update-táblázat, fegyverem az aszpartam és mindenféle mesterséges adalékanyag, legfőbb ellenségem a kenyér, a zsír és a cukor. De ettől a könyvtől falni, habzsolni támadt kedvem. Rubensi idomokat akarok!

2010. szeptember 18., szombat

Kicsit belehaltam…



A héten az idegvégződéseim mintha totál csupaszon, közvetlenül érintkeztek volna a külvilággal. Kifejezetten a fájóra, a negatívra bizonyultak érzékenynek. Ez a regény is nagyot ütött… Kell nekem olyan szerelem, amelybe bele lehet halni? Kell nekem olyan szerelem, amelyet felvállalni nem merek, amelyet titkolni kell? Kell nekem olyan szerelem, amely egyoldalú, viszonzatlan? Nem, nem, nem… Vagy mégis? Legfeljebb kicsit belehalok…

2010. szeptember 17., péntek

Az olvasás élmény

A szegedi Halászléfesztiválon Nagy Bandó (és vele átellenben a lánya) dedikált. Magasabbnak gondoltam. :-) Nem ő a kedvenc humoristám, „istenes” könyveinek gondolatvilágával nem tudok azonosulni, a gyerekkönyveit nem akarják a könyvtárból vinni, de azért nagyra becsülöm. És ezekkel a mondataival maximálisan egyetértek:

"Sajnálom azokat, akik olvasmányélmény nélkül élik le éveiket, életüket. Akiknek pedig igényük sincs az olvasásra, rettenetes szellemi állapotban vannak és maradnak."